Somogyjádon aratás közeli állapotba került a szója. Már-már közhely, ha úgy kezdünk egy mondatot; ”az idei év szélsőséges időjárása új, ritkán tapasztalt kihívásokat hozott”, de ettől még tény, hogy a mostanában érő szóják aratásánál nagyon észnél kell lenni. Számos megkeresés érkezett hozzánk, amely az aratás ideális időpontjára vonatkozik, és bár sokszor szembesülünk olyan anomáliákkal, amelyek az érés heterogenitásához vezetnek, pl. talajfoltok, vízellátottsági különbségek okozta érési differenciálódás, a jelenlegi évben egymás mellett lévő növényeken tapasztalható nagy fenológiai különbség. Sok esetben egyszerre van jelen zöld, bab alakú, nagy víztartalmú szem és a pergés közelében lévő, kevesebb, mint 10% nedvességtartalmú bab (ezek közt gyakorta fonnyadt, kényszer-száradt, esetenként zölden száradt szem). A jelenség fajtától függetlenül régiónkban, de azon kívül is számos helyen előfordul. Oka a magas hőmérséklet és a légköri aszály, ami miatt nem egy szépen, ütemszerűen lezajló érési folyamaton megy keresztül a szója, hanem sok esetben az R7 állapotban hal el. Ezt a növények egyedi egészségi állapota dönti el, mikor. Nehéz tanácsot adni, nem is vállalnám fel, de meggyőződésem, hogy kevesebb veszteséggel jár ilyenkor, ha bevállalva a zöld szemek terménybe kerülését, a pergési veszteségek megelőzésére koncentrálunk. Egy jól megválasztott rostával a zöld szemek és zöld hüvelyek java része kiválogatható és a terménytárolás kockázata minimalizálható. A tárolt terményben maradó szemek jellemzően beszáradnak, mivel a környezetükben lévő szemeknek meglehetősen alacsony a víztartalma. Persze ez is odafigyelést, a tiszítást végző szolgáltatókkal pedig némi verbális közelharcot igényel. Sok szakirodalmi helyen lehet olvasni a klasszikus érés folyamatának jeleiről, melyek evidenciaként említik, hogy a levélzet lehull. Megtévesztő, ha a látványra adunk és nem szállunk ki az autóból. Az élettani érés során a mag elválik a hüvelytől és „zörög” benne. Ekkor még bőven lehet levél a növényen, ez senkit se tévesszen meg. A túlzott bór-ellátottság is okozhatja a levelek növényen maradását, szóval ellenőrizzük folyamatosan a szójánkat. Sokan kérdeznek az állomány-szárítási lehetőségekről is, A zöld-szem állapotban lévő 25%-nál magasabb víztartalmú szóját nem célszerű „állomány-szárítani”, eredménye ugyanaz lehet, mint a természetes érési folyamat megszakadása, s nem felgyorsítása. Tudtommal a glifozát állomány-szárításra nem, de aratás előtti gyomirtásra ( ) felhasználható, itt számolni kell a szer „lassúságával”, de a heterogén és gyomos állományokat könnyen arathatóvá teszi. Nem célszerű azonban alkalmazni, ha annyira száraz egyedek is vannak az állományban, amelyek a szer hatékonyságának idejére kipöröghetnek. Állományszárításra egyébként van diquat hatóanyagú engedélyezett szer is, amit célszerű a tervezett aratás előtt egy héttel kijuttatni. Az engedélyokirat itt 40% víztartalmat jelöl a beavatkozás első lehetséges kritériumaként, ami tapasztalataink szerint túlzó…
