A szója nitrogénkötő képessége lehetővé teszi a csökkentett nitrogén-utánpótlást. A nitrogénkötés a gümőkben történik. A gümőképződés rengeteg élettani és környezeti tényező befolyásolja, a fontosabbak: -kompatibilis baktérium jelenléte (majd egy szép folyamaton keresztül a sikeres fertőződés körülményeinek megléte) -a talaj PH-ja (5,8 alatt nehezített feladat) -speciális mikroelemek megléte (molibdén, kobalt) -talaj szerkezeti állapota (tömörödöttség, durva szerkezet, homoktalaj) -időszakos vízborítottság (anaerob környezet) -aszályos környezet -túlzott nitrogén ellátottság A nitrogénkötés a légköri nitrogén átalakítása ammóniává, majd glutamáttá, ureiddé, aminosavakká, fehérjékké. Ehhez a nitrogenáz enzim szükséges, aminek a fémkomponense a molibdén. A nitrogenáz oxigénszegény környezetben dolgozik, de a levegőben a nitrogén mellett oxigén is van, (sőt a gümő képződése, életben maradása rengeteg oxigént igényel) ezt a már említett leg-hemoglobin molekula vonja el a nitrogenáz környezetéből. A leg-hemoglobinhoz pedig kobalt szükséges. Van még szó hipergümősödésről, ami káros. Furcsa, de egyes mutációk hatására a szója képes teljesen telerakni a gyökerét gümőkkel, ilyenkor nem marad energiája a föld feletti részek normális kifejlesztésére. A kevesebb néha több… Oltás lehet magra, talajba. Mivel a Bradyrhyzobium japonicum nem őshonos, nem tud tartósan életben maradni a talajainkban, nem versenyképes az őshonos baktériumflórával, két-három év alatt oly mértékben megcsappan a populációja, ami veszélyezteti a normális gümőképződést. A jelenlegi oltóanyagok többsége vagy önmagában vagy adalékanyag (többnyire poliszacharidok) formájában tartalmazza a baktériumok magon történő sokáig tartó életképességének fenntartását, ez akár 90-120 nap is lehet oltástől számítva, de az idő előrehaladtával a magra tapadt csíraszám csökken, indokolt lehet a vetést megelőző helyszíni oltás, esetleg talajoltás. Az oltás tehát olyan, mint egy jó biztosítás, csak olcsóbb. Érdekes témakör a vetőmag magtrágyázása mikroelemekkel. Nem mindent tudunk pótolni így, de jó készítmények vannak a molibdén, kobalt utánpótlására. A szójának egyébként 9 esszenciális mikroelemre van szüksége. (Mo, Co, Fe, Zn, B, Cl, Ni, Mn, Cu) A gümők számlálása azért fontos, mert a virágzás kezdetén-elégtelen gümősödés esetén-van lehetőségünk nitrogén kijuttatásra. A növényeket ne húzzuk ki, hanem ásóval, földlabdástól vegyük ki és áztassuk le róluk a talajt. Csak azokat a gümőket számoljuk, amik 2mm-nél nagyobbak és belül narancsos-rózsaszínek. Érdekesség, hogy a gyökérnyak közelében kialakuló gümők jó eséllyel az oltóanyag baktériumaitól származnak, míg a gyökerek végein kialakulók valószínűleg a talajból (de erről megoszlanak a vélemények). A jelenleg szükséghelyzeti engedéllyel bíró szójamag csávázószer a saját tapasztalataink szerint nincs jó hatással az oltóanyaggal felvitt magra tapadt csíraszámra. Sok esetben mégis szükséges, mert ezzel tudjuk megakadályozni vagy csökkenteni a Diaporthe /Phomopsis gombabetegségek terjedését, nem beszélve arról, hogy a fertőzött vetőmag minősítésének felső határa a 15db beteg mag/100 mag. Stb-stb.