A másodvetésű szójára igényelhető a szemes fehérje támogatás, mi élünk is vele. A mi koncepciónk az, hogy a termelés költsége a lehető legkisebb mértékben haladja meg a támogatás mértékét, így lehet bebiztosítani magunkat bukás ellen, ha pl. vontatott a kelés, ami valljuk meg, nyár közepén előfordulhat. Csak olyanoknak ajánlott tehát, akinek van fővetésű szójája, és azt sikeresen termeszti. A technológia alapja a fémzárolt, jó minőségű, jellemzően 000 éréscsoportú, tehát igen korai szója vetőmagja, a fővetésben megszokott, fajtára jellemző dózis 110-115%-ával vetve. A vetést ajánlott direktvetőgéppel egymenetben megoldani, ezúttal is köszönöm a Birkás Agrár -nak a videóban is látható Horsch Avataros vetésről küldött beszámolóját. Ha nincs ilyenünk, ne rémüljünk meg a szármaradványoktól, azokat nem javaslom beforgatni, sőt saját tapasztalatból mondom, hogy a miénkhez hasonló felépítésű vetőgép előtt járatott gruber, rövidtárcsa, lazító, miegymás csak arra jó, hogy az ilyentájt jellemző 30-40 Celsiusnak egy vastagabb talajréteget teszünk ki, megfosztva őt a keléshez elengedhetetlen víztől (plusz romboljuk a szerkezetét). De ez csak az egyik gond; öntözetlen körülmények közt a várható termés nagysága csökken, így fölösleges költséggel terheljük a hozamunkat. A technológia tehát minimális. A mi körülményeink közöt az 1 t/ha hozam jellemzően megvan, a legmagasabb hozamunk eddig 2,75 t/ha, a tavalyi 2 t/ha. Az öt évből egyszer nem sikerült aratni, a három hétig tartó kelesztő eső hiánya miatt, illetve a későbbi bogáncslepke 2. generációjának köszönhetően, ami fogható lett volna, de nem láttuk értelmét a termés megmentésének. Olyan gazdálkodó kezdjen a másodvetésbe, akinél biztosított a szója októberi tisztítása, ugyanis várhatóan ez lesz a betakarítás időpontja. Legkésőbbi vetésünk július 16-a (búza után, 1,4 t/ha), legkésőbbi aratásunk október 20-a. Az egyetlen évben, amikor nem arattunk, a talajt nitrogénkötő növény borította, élő gyökérzettel, én ezt is eredménynek érzem, persze nem vagyunk egyformák.
