10. rész, Csebény; Borsos Viktor területén nagyon szép a szója, 6-7 összetett leveles állapot és 3-4 emeleten már virágok is látszanak. A gyomszabályozásban kissé elmaradásban vagyunk, köszönhetően a folyamatos esőzéseknek, de ennek is örülünk, hiszen a három terület közül Viktoré a legkitettebb, a legkönnyebben kiszárad(hat)ó területen. Az állomány alkalmas a lombkezelésre és szerencsére már a levélanalízis is a kezünkben van, ami alapján mindezt megtehetjük.
9.rész, Szakály;
Elképesztően nagyot nőtt Bérdi József szójája. Az összkép megnyugtató, bár gümő nincs. Az elkészült levélanalízis szerint rézre, cinkre, némi kénre lesz szükségünk, a növény nitrogénszintje a gümőhiány ellenére jó, amiben a 6%-os szervesanyagtartalmú talajnak van kiemelkedő szerepe.
A táblára folyik a környező magaslatokról az összes humusz, amit odaérkezésemkor többszöri átjutási nehézséggel konstatált kis terepjáróm.
Ma megpróbálunk utánajárni, igaza volt-e Szabó Istvánnak. A kelés utáni első jelentősebb és izgalmas állomás a szója "V2" fenológiai állapota, ugyanis ekkor kezdődik az a folyamat, ami a szóját gazdálkodói oldalról gazdaságosan termeszthetővé teszi. A nitrogénkötésről még lesz szó egy következő videóban, most csupán annak vizuális jegyeit szeretnénk megtalálni.
Folytatjuk a szója naplózását.
Ezúttal egy 45 cm-es vetés keléséről lesz szó.
Az előző videóban látott képsorokkal összevetve egyből szemet szúr, hogy a kelés a gabonavetőgépeshez képest mennyivel pontosabb, egyenletesebb. Megjelent az első valódi levélpárunk is, ezerrel megy a fotoszintézis. A videó május 15-én készült, a vetés egyidőben zajlott mindhárom helyszínen, mégis figyelemreméltó a különbség.
Eseménydús napon vagyunk túl; a mai napon sikerült meglátogatnom PORTIK LAJOS kezdő szójás, gyönyörűen kelő somogyjádi szójáját (összegzés, videó is készült-hamarosan következik), a Somogyi Kószáló Farm -on jártunk, ahol Berend Ferenc bemutatta direktvetett és kártevőkkel (drótféreg? fésűslábú viráglégy?, mindkettő/egyik sem?) sújtott szójáját, amiben azért nagy az akarat, valamint volt szerencsém látni Feri szépen fejlődő talajait, BELÜLRŐL. (Nem akárkik tartottak talajtérképezési szakmai gyakorlatot! )
A vetési mélység a talajhőmérséklet és a talaj nedvességtartalma folyamatos kompromisszumot követel. A vetési mélységben lévő talajnedvesség is jellemzően a vetés koraisága irányába próbálja befolyásolni a gazdát, a nedvességtartalom csökkenésével indokolttá válhat a víz iránya után haladva az egyre mélyebbre történő vetés. Ennek azért van egy biztonsági lélektani határa, amelyet saját körülményeink között 5 cm-re tennék. Ha ennél mélyebben van a víz, indokolt lehet a felső 1-2 cm talajréteg sávtisztítóval történő „sorközbe-tolása”.